Szervusztok Kedves Harcostársaim!

Ezúton is köszönjük imádságaitokat és anyagi áldozatotokat, amelyet folyamatosan élevezünk itt Petőfibányán, s amely lehetővé teszi az itteni munka folyását. Óriási öröm számomra nap mint nap tapasztalni Istenünk jóságát és szeretetét, gondoskodását.

Mint tudjátok, előző levelemben kértem imáitokat, mert táborokban voltam. Tarjánban (a palántás táborban) is ott volt Isten közöttünk, bár azon a héten nagyon-nagyon fáradt voltam már: előző hetekben szinte egy hétvégém se volt szabad. Éreztem, hogy pihennem kéne, s ráadásul 1 hét múlva itt a Petőfibányai tábor, amelyre hónapok óta készültünk, s még azon a héten is hivogattak szülők, testvérek... Erre felmerült a lehetőség, hogy Csabával elmenjek a két tábor között Bibliaiskolába. Hála Istennek vezetőink elengedtek, így tudtam egy picit lazítani. Igaz ez is sok figyelmet igényelt, s ha fizikailag nem is volt felüdülés, szellemileg mindenképp! Csaba gyülekezetplántálói iskolája volt ez (egy éven át 4x kb. 1 hét), ahol a végén imádkoztak is értünk. Jó volt hallgatni a bátorító igét:

Józsué 1. rész ....nektek adok minden helyet, ahová léptek... tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikkerrel jársz utadon és boldogulsz...Légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened az Úr mindenütt, amerre csak jársz!...

Aztán persze nagyon hamar elérkezett július 9-e, a gyerektábor hete Petőfibányán. A Budafoki Baptista Gyülekezet és NMJ Alapítvány nagyon sokat adott erre a hétre. Ezúton is köszönjük!

Összesen 94 gyerek és kb. 30 felnőtt vett részt hétfőtől péntekig Petőfibányán. A csapat a Művelődési Háztól kb 15 perc sétára lévő volt strand területén vett részt a különböző programokon. Volt éneklés, tanítás, közös játék, választható szabad program (pl. foci, ugrálókötél, fán kötélmászás, társasjátékok, virágkészítés...), sorversenyek, kézműves. Mindez a Kompán Zsoltné Julika tervezte Viátor Sándor című érdekfeszítő történet témájára épült. Bunyan János: A zarándok útja című műve lett gyereknyelvre írva, kicsit kiszínezve. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Minden nap tanultak bibliaverset. Egyik szülő mondta nekem: „Janka, nagyon hálásak vagyunk, hogy csináljátok ezt a tábort. Az amúgy zárkózott fiam kinyílt, s otthon minden este mondogatja a bibliaverseket. Áradozik mindarról, amit itt átél a táborban, az új barátaival...”
Hét végére több mint 20 gyerek mondta el a megtérők imáját, s aki kért, kapott új szövetséget is. A 24 csángó gyerek közül is többen jelezték, hogy átadták életüket Krisztusnak. Dicsőség az Úrnak! Imádkozzunk, hogy ezek a döntések valóban életváltozást, Krisztushoz ragaszkodást eredményezzenek!
Hála Istennek a magatartással sem volt sok probléma. Rendesek voltak! Balesetet is megúsztuk egy-két területen szétszórt üveg okozta kisebb sérüléssel!
Szerdán a lovaglást is nagyon élvezték, igaz aznap a csángók nem jöttek, mert Székesfehérváron egy fogorvos felajánlotta nekik, hogy megcsinálja a fogukat...
Szombaton kb. 20 újabb felnőtt vett részt a „családi napon”, azaz a tábor befejező napján. Kiscsoportos beszélgetésben aznap ők is egy csoportot alkottak Allen és Erika vezetésével. Eszterért kérlek imádkozzatok (Lőrinciből gyermekei járnak hozzám bibliaórára), mert ő egykor baptista szülők gyermekeként sokat hallott Istenről, de sok rossz példát látott, ma ateistának vallja magát. A beszélgetés alatt sírva mondta Erikának: „Néha úgy érzem, hogy hiányzik valami az életemből, s rajtatok azt látom, hogy valami több van bennetek.”
Esténként Pásztor Zoli és Csaba vőlegényem Mikiék kutyájával együtt őrizték a területet, mert már első nap el akarták vinni a kerítésünket. Ott aludtak. Minden estére hivatlosak voltak (a végén már én is :) Hugiékhoz (egy új hívő házaspár) fürdésre (mivel a táborhelyen ez nem volt megoldható) és jó kiadós vacsorára. Ők így szolgáltak felénk, amely szintén nagy segítség volt!
Sok jó élményünk van még, meg persze voltak kemény küzdelmek is (szellemi, fizikai betegség fáradtság...), de tapasztaltuk : ott volt az Úr, s ismét volt egység. Volt imaháttér, ott volt Isten Szent Lelke!

Áldjon meg benneteket is gazdagon a mi szerető Istenünk!

Szeretettel: Janka Petőfibánya, 2007.07.18.