Selyp és Lőrinci
szerda, december 16, 2009
kedd, december 15, 2009
"6" Nap
Hétfő: Petőfibánya óvoda
Ide járnak a gyermekeink (Mercer és Fülöp gyerekek), Miki itt tart bibliaórákat, így itt mindenki jól ismeri a csoportunkat. Ezen a napon tudott Sára először jönni velünk (mivel eddig betegek voltak a gyermekeik). Nagyon jó volt.
Selypi ovi
Először voltunk ebben az intézményben. A gyülekezetből az egyik család gyermekei járnak ide. A pedagógusok vizsgáló figyelemmel és komolysággal nézték az előadást. Reméljük, kialakul bennük a bizalom irántunk. A gyerekek nagyon nyugodtak, figyelmesek voltak, öröm volt nekik bábozni, énekelni és beszélni Jézusról.
"5" Nap
Szombat: Gyöngyös
Nagy örömünkre egy testvérnő felkeresett bennünket Gyöngyösről, aki abban a városban havonta kétszer játszóházat szervez a művelődési házban. Bizonyságot tettek arról, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Sokat harcoltak azért, hogy jelen lehessenek a művelődési házban, és most a műv.ház saját csoportjaként működhetnek.
Ez egy kihívás volt a csoportnak, mert eddig inkább gyerekeknek (és néhány pedagógusnak) tartottuk az előadásokat, itt azonban a szülők is jelen voltak, így több felnőtt volt mint gyerek. A szülők is örömmel bekapcsolódtak a programba.
A játszóház szervezői is szeretnének egy saját bábcsoportot létrehozni, és ez azt jelentené, hogy a Gyöngyösi és a környéki iskolák is hallhatnák az evangéliumot.
"4" Nap
Csütörtök: HATVAN "MÁV" OVI
Már évek óta járunk ide, ahol mindig nagyon kedvesen fogadnak minket. Nagyon örültünk, amikor az egyik hölgy odajött hozzánk, és a "Legnagyobb ajándék" című kazettát kérte CD formájában. Elmondása szerint évek óta hallgatják gyermekeivel együtt, és olyan sokat jelent nekik, hogy amikor elromlott a kazetta, nagyon sokat járt azután, hogy újra megszerezhesse. Ebből is látszik, hogy milyen értékes ez az ajándék a szülők és a gyermekek számára.
ÚJHATVANI SZIVÁRVÁNY GONDOZÁSI KÖZPONT
Sajnos most nem voltunk annyian, mint az elmúlt években, mert sok fiatal beteg volt, de így is nagyon jó hangulatban telt az idő.
Vasárnap az örömről volt szó a gyülekezetben, és az egyik testvér (aki velünk volt ebben a szolgálatban) elmondta, hogy mennyire jó volt látni ezeknek a fiataloknak az őszinte és tiszta örömét.
Az Ige mondja, hogy ha olyanok nem leszünk, mint a kisgyermekek, semmiképpen sem mehetünk be az Isten országába.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)