ÖTÖDIK NAP
március 28.
Nagykökényesen az óvodában jártunk. Sokan hiányoztak bárányhimlő miatt. Az ott lévők nagyon-nagyon lelkesek voltak! Mielőtt a paraván mögé mentünk volna, Miki azt mondta, hogy: „Akkor mi egy picit elmegyünk”. Mire megkérdezték: „Miért?” J. Az egyik kisfiú mindenáron ki szerette volna próbálni a gítárt, a másik pedig azt kiáltozta: „Én leszek a kot-kot”. A végén azonnal elkezdtek színezni.
Innen Lőrincibe mentünk, ahol most először az egész alsó tagozat jelen volt. Az előadás előtt, még volt időnk pihenni. Csaba fényképezett. Allen bábozott. A gyerekek szívesen tartották a képeket, amelyet Heidi készített. Így könnyebben megértették: Jézus helyettünk halt meg a kereszten, de föltámadt és kész megbocsátani. Az igazgató helyettes dicsérte előadásunkat. Örültünk, hogy új gyülekezet plántáló helyünkön ennyien hallhatták az evángéliumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése