2007 karácsonyi bábidőszak - Petőfibánya
Idén egy kicsit megcsappant létszámunk: kedves és tehetséges Heidink férjhez ment és Budapesten él jelenleg férjével. Allen és családja Amerikába ment egy időre, hiányukat érezzük. Így idén pantomimet nem vállaltunk, de ugyanúgy 17 helyen adjuk elő az Ajándékozni öröm c. bábdarabot.
Novemberben kezdtünk neki a próbáknak: Brenda Herhei, Fülöp Miklós, Bónya Csaba,Bónyané Szebegyinszki Janka, és új hívőként Hugi.
Izgalommal vártuk az első előadást….
December 6. Csütörtök Mikulás napjaJ
Erdőtarcsára mentünk először. Jól ismernek már minket ott. S bár időben érkeztünk, a fele társaság már szépen csendben várt minket. A tanítók azt mondták, már nagyon emlegettek minket… a végén újra hálájukat és nagyrabecsülésüket fejezték ki. Örültem, hogy újra szólhat az örömhír: Jézus bár szegény volt, istállóban született, mégis nagyon értékes személy: Isten fia, aki nagyon szeret. Bibliából is idéztünk: Róma 8:32 „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?”
Kállón kb. 170 fő várt ránk. Többségük roma származású, szegény, piszkos ámde nagyon érdeklődő, szeretetéhes és kedves gyerek. Nagyokat kacagtak, amikor Miki bácsi előhozta a Kenyába készülő struccot (szintén báb), s elmagyaráztatta a gyerekekkel mi az a hó…
Az Isten oly nagy éneket is lelkesen énekelték. Jó volt látni a csillogó szempárokat.
December 7. Péntek
Reggel késve érkeztünk Hatvanba, a Baross Gábor Általános Iskolába, a kapu kulcsát se találták a tanárok, de a gyerekeket már beengedték a tornaterembe, s sajnos a békesség egysége nem volt meg közöttünk. Ennek ellenére Isten megáldotta az alkalmat. Ezen a helyen eddig a hatvani bábcsoport adott elő, de idén megengedték, hogy mi menjünk, mert itt van bibliaismereti csoportom, s hátha így jövőre többen járnak majd… Tanárok szintén dicsérték a bábdarab üzenetét.
Nem sokkal ezután a közeli MÁV Óvodába mentünk, amely szintén évek óta kéri bábelőadásunkat. Nagyon sok kisgyerek volt. Az angyal feljövetelénél megoszlottak a vélemények. Valaki azt mondta: nézd, egy szellem! Volt aki aztán rájött, hogy az egy angyal. Jó szívvel engedtek el innen is az óvónők.
Petőfibánya, kedves községünk iskolájában csak gyerekeknek adtuk elő a bábdarabot. Sajnos azt kell tapasztaljuk , hogy még mindig nagy a sötétség. Az igazgatónő kérte, hogy délutáni időpontban menjünk, s írjunk az üzenőbe a nevünkben a bábozásról. Csak azokat tudja ugyanis elengedni a tornaterembe majd, hogy részt vegyenek az előadáson , akiknek a szülei aláírják a papírt. Ilyen még nem volt, kérdeztük miért. Elmondta, hogy a tavalyi előadás után (akkor, valószínűleg Erika jelenléte miatt, az egész iskola, tanítóstul részt vett a bábozáson és a pantomimen) több szülő kifakadt, hogy hogy képzelik, hogy kötelezően leültetik egy olyan előadásra a gyereket, ahol Istenről szó esik… Érdekes: azon még egy szülőt se hallottunk felháborodni, hogy a fiatalok esténkét összegyűlnek cigarettázni, drogozni… Imádkozzatok értük! Ennek ellenére 35 gyerek eljött, s mivel egy tanár/tanító se volt bent, aki talán megbotránkozhatott volna, imádkozni is tudtunk ahhoz a Jézushoz, aki önként, értünk jött erre a földre… A jelenlévőknek nagyon tetszett, s azt kell mondjam, hogy jobban viselkedtek idén, mint tavaly… Dicsőség az Úrnak, ők is megtérhetnek!
